Manapság közel minden 50. gyermeket autizmus spektrumzavarral (ASD) vagy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) diagnosztizálnak. Egy friss kutatás szerint ezek az esetek genetikai és környezeti hatásokkal függenek össze.
Ha egy családba autista vagy ADHD-s gyermek születik, az az egész család életét megváltoztatja. A szülők értetlenül állnak az eset előtt, kétségbeesve keresik a gyógymódot és az okokat. Szerencsére léteznek terápiák, amelyekkel az állapot javítható, de mostanáig orvosi eszközökkel gyógyíthatatlannak bizonyultak. Az ilyen gyermekek – akik általában jó értelmi képességűek – helyzete az iskolában sem egyszerű, fejlesztésüket a normál képességű gyermekekével együtt nagyon nehéz biztosítani. Egyre növekvő számuk az oktatási intézményeket is új kihívás elé állítja. Ami az okokat illeti, egyelőre senki sem tudja pontosan, mitől alakul ki az autizmus és az ADHD, ez jelenleg is számos kutatás tárgya.
Ezek a problémák a genetikai háttéren kívül környezeti hatásokkal is összefüggenek, azon belül is a biszfenol-A nevű (BPA) műanyagipari adalékanyaggal – állítja egy, a Plos ONe-ban megjelent, friss tanulmány.
Mi az a BPA és miért káros?
A BPA-t már korábban is összefüggésbe hozták különböző, súlyos egészségügyi problémákkal, például hormonzavarral, meddősséggel és a mellrákkal, most pedig úgy tűnik, hogy az ADHD-val és az autizmussal is. Nagyon gyakran használt műanyagipari adalékanyagról van szó, amely megtalálható az eldobható műanyag csomagolóanyagokban, edényekben, ital- és ételhordozókban, konzervekben, használati tárgyakban (például sportfelszerelések és szemüveglencsék), elektronikai eszközökben, női higiéniai termékekben, kozmetikumokban és a fogászati tömésben is.
A szervezetbe kerülve úgy hat, hogy utánozza az ösztrogén hormon szerkezetét és működését. Ezzel befolyásolhatja például a növekedést, a gyógyulási képességet, a méhen belüli fejlődést, a termékenységet férfiaknál és nőknél egyaránt, az általános közérzetet, valamint képes megváltoztatni a pajzsmirigy működését, és fokozhatja a cukorbetegségre való hajlamot. Fiatal korban a prosztata és a mellszövet működését befolyásolva növeli a rák kockázatát. Csecsemőknél megváltozott érzelmi fejlődést, hiperaktivitásra, depresszióra való hajlamot okoz a műanyagipari cégek ráhatásától független kutatások szerint. Éppen ezért sok gyártó ún. BPS-sel (biszfenol-S) vagy BPF-fel (biszfenol-F) helyettesíti a BPA használatát, azonban az új kutatások bebizonyították, hogy ezek is hasonló hatásúak, mint a BPA.
A mostani kutatás eredményei azt állapították meg, hogy az autista és ADHD-s gyermekek szervezete kevésbé képes a vizelettel kiüríteni ezt az anyagot, mint a normál fejlődésű társaiké. Azonban az is bebizonyosodott, hogy ez nem mindegyikükre igaz, kell tehát lennie ettől eltérő oka is a két problémának. Ez a megállapítás hasonló a korábbi kutatások eredményeihez, ahol szintén azt találták, hogy az ADHD és az autizmus okai genetikai és környezeti hatásokra együttesen vezethetőek vissza.
Mit tehetünk, hogy a BPA-t elkerüljük?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint elsősorban a táplálkozással kerül a szervezetbe ez az anyag. Azokban a csecsemőkben, akiket cumisüvegből történő táplálás helyett szoptattak, 8-szor alacsonyabb volt a BPA szintje. Egy tanulmány arra mutat rá, hogy felnőttek is sikeresen csökkenthetik a BPA bevitelüket, ha nem fogyasztanak csomagolt élelmiszereket vagy konzerveket. Tehát frissen csomagolt élelmiszerek fogyasztásával, a palackozott italok és a csomagolt ételek elhagyásával csökkenthető a szervezetbe kerülő mennyiség. Gyermekek esetében a BPA tartalmú cumisüvegek és játékok elhagyása segíthet, azonban fontos tudni, hogy az autizmus megelőzése nem lehetséges.
Forrás: HVG TECH, Science Alert, Plos ONe, benu.hu, tasz.hu
